Lélekemelő történetek

Egy asszony azt álmodta, hogy a piacon betért egy új üzletbe. Legnagyobb meglepetésére Istent találta a pult mögött. - Mit árulsz itt? - kérdezte.

Egy Liza nevű kislány ritka és súlyos betegségben szenvedett. Csak egyetlen esélye volt az életben maradásra. Az, ha vérátömlesztést kap ötéves fivérétől, aki csodával határos módon felépült ugyanabból a betegségből, így szervezete elegendő antitestet termelt a kórokozó ellen.

Egy gyermeket elvitt a nagynénje a székesegyházba. A kicsi ámulva nézte a hatalmas festett ablakokat s a rajtuk beáradó fényt.
- Kik azok az ablakokra rajzolt emberek? - kérdezte félénken.
- Szentek - felelte a nagynénje.
A gyermek elgondolkodott, majd ezt mondta:
- Most már tudom, hogy kik a szentek... Olyan emberek, akik engedik, hogy átragyogjon...

Kezdetben megfigyelőnek tartottam Istent, bírámnak, aki nyomon követi minden tettemet. Így dönti el, hogy a mennyországot, vagy a poklot érdemlem-e, amikor meghalok. Később olyannak tűnt a Vele való élet, mint a biciklizés, vagy inkább a tandem-kerékpározás: Isten a hátsó ülésről segített pedálozni.

Úgy, hogy valamit egész szívünkkel akarunk megvalósítani.

Volt egy híres kolostor, melyre nagyon nehéz napok szakadtak.

Egy kisfiú, aki nagyon szerette a zenét, végtelenül elkeseredett, mert sem zenélni, sem énekelni nem tudott.

A bátyám tizenhét éven keresztül dolgozott egy nagy kórház sebészeti osztályán. Amikor fiatal orvosként odakerült, hatalmas terhet jelentett számára a rengeteg túlóra és ügyelet, miközben családfőként is helyt kellett állnia. Ekkor mindhárom gyermeke még apróság volt. A fárasztó kórházi munka után hazaérve indult számára a második műszak:...

Egy idős szerzetes több évtizedes kínai földalatti missziós szolgálat után hazatért Amerikába. A missziós munka nem volt könnyű. Sokan megtértek és megkeresztelkedtek ugyan az évtizedek alatt, de a világ nem változott, Kínában bujkálni kellett.

Elizeus próféta idejében az izraeliták háborúba indultak a moábiták ellen. 7 napig bolyongtak az úton, amikor is elfogyott a vizük. Sem embernek, sem állatnak nem volt mit innia. Nem gondolhattak többé a csata megnyerésére, csak az életben maradásra. De semmit sem tudtak tenni azért, hogy vizük legyen!