Egy csodálatos árverés

2018.10.22

Hill Roland, Krisztus áldott szolgája egyszer egy városban szabad téren hirdette az evangéliumot. Nagy tömeg lepte el a teret. Megrázó erővel szólt a bűn rontásáról és a szeretet hatalmáról, amely Jézusban földre szállt. Igehirdetése közben egyszer csak mozgolódás támadt. Egy fogat elakadt a téren a nagy tömegben. 

A hintóban Erskine Anna lady, a gazdag és pompaszerető, városszerte ismert hölgy ült. Első csillag volt minden bálon, a színházakban, a hangversenyeken és a korzón. De szinte soha nem járt olyan helyeken, ahol Isten igéje hangzott el.

Hill Roland látásból ismerte a ladyt. Éles tekintetét nem kerülte el a mozgolódás, és felismerte őt a hintóban. Villámgyorsan elgondolta: ez egy rendkívüli alkalom. Félbeszakította beszédét, kinyújtotta karját a hintó felé, rámutatott a ladyre és odakiáltott a tömegnek: 

- Nézzétek, lady Erskine van ott a hintóban. Jó alkalom, hogy nem tud továbbjutni. El fogjuk őt árverezni!

A lady meglepetése leírhatatlan volt. Minden szem feléje fordult. Kínos helyzetében legszívesebben a föld alá süllyedt volna, de a tömegben meg sem mozdulhatott.

És ekkor elhangzott az igehirdető kiáltása: - Ki akarja megvenni Erskine lady lelkét? 

Nagy csönd támadt. Hill Roland szünetet tartott, aztán a Szentlélek hatalmával megint megszólalt: - Több jelentkezőt is látok, akik készek minden árat megfizetni. 

- Világ, te mit adsz érte?

- Adom minden dicsőségemet és pompámat, tekintélyt, hódolatot, gazdagságot!

- Csak ennyit? Hát halhatatlanságot, örök életet?

- Az magamnak sincs . . .

- Ez nagyon szegényes! Túl alacsony ez az ár. Mert mit használ a ladynek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkében kárt vall?

- Sátán, te mit adsz érte?

- A test kívánságát, a szemek kívánságát, s az élet kérkedését csordultig kielégítem. Élheti a maga akaratát! Minden vágyát teljesítem, az élvezetek poharát fenékig ürítheti.

- És mit kívánsz ezért?

- Természetesen a lelkét, hiszen azt akarom, hogy örökre az enyém legyen!

- Túl magas az ár, amit kívánsz. Te sem kapod meg őt, Sátán! Hazug vagy és a hazugságnak atyja!

- És te Úr Jézus, te mit adsz érte?

- Én már odaadtam a ladyért az életemet. A véremet ontottam érte a kereszten. Ott lefizettem a váltságdíjat az egész emberiségért. Adom neki az én békességemet, az én örömömet, azt az örömöt, amelyet a világ nem adhat, de el sem vehet. Felöltöztetem őt a megigazulás fehér selymébe és felékesítem az üdvözítő hit színaranyával. Senki ki nem ragadhatja őt az én érte átszegezett kezemből. És ha majd elvégzi hívő életének pályafutását, magamhoz akarom venni őt az én dicsőségembe. Mert ahol én vagyok, ott legyen az én szolgám is!

- És mit kívánsz tőle, Uram, e csodálatos ajándékért?

- A bűneit és a rossz lelkiismeretét. Mindent, ami megronthatná és terhelné a szívét.

- Ó Uram, a tiéd legyen, és maradjon is mindig, örökre!

- Erskine lady, meg van elégedve az árveréssel? - fordult most a ladyhez.

- Igen! - felelte a lady megindultan, tiszta, erős hangon.

Mély megindultság lett úrrá a tömegen is.

Erskine lady megtartotta a szavát. Attól az órától kezdve megváltozott az egész élete. Letette mind a pompát, felhagyott mind a szórakozásaival, feladta régi társaságát. Barátja és pártfogója lett a szegényeknek és a betegeknek, a nyomorultaknak és a megterhelteknek. Messze földön híre járt.

Égett benne a Szentlélek tüze, szívvel-lélekkel szolgálta Isten országának ügyét. Mindvégig áldotta Istent, aki odavitte őt akkor a tömegbe, és csodálatosan kiragadta a világ bűvöletéből.

Új Élet evangéliumi folyóirat 1963