HIRDETÉS A RENDKÍVÜLI HELYZETBEN
Krisztusban Kedves Testvérek!
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2020. március 17-én meghozott döntése értelmében a koronavírus járvány (covid-19) miatt:
2020. március 22-től kezdődően szünetelnek a nyilvános szentmisék és egyéb liturgikus cselekmények templomainkban,
a temetési szertartások kivételével.
Hétköznap reggel 7 órától, valamint vasárnap 10 órától viszont élőben közvetítünk szentmisét a pécsi Székesegyházból,
melyet a pécsi egyházmegye honlapján lehet követni (pecs.egyhazmegye.hu). Sajnos mostantól csak így tudnak a kedves Testvérek a szentmiséken részt venni.
Mi papok, ez idő alatt csak temetési szertartásokat végzünk, azokat is szentmise nélkül és rövidített módon, valamint a haldoklóknak szolgáltatjuk ki a szentségeket.
Rendszeresen gyóntatást sem végzünk ez időben, ha valakinek mégis sürgős szüksége lenne e szentségre, keressen meg bennünket személyesen. Ha nincs szentgyónásra lehetőségünk, és veszélyben érezzük magunkat, kérjünk az Úrtól bocsánatot minden bűnünkért, és helyezzük magunkat nagy bizalommal az Ő irgalmas szeretetébe.
Plébánia-hivatalunk is szűkített nyitvatartással áll a Testvérek rendelkezésére:
- csütörtökön, délután 16 és 18 óra között személyesen is felkereshetik irodánkat temetési ügyekben
- telefonon viszont 9 és 18 óra között bármilyen ügyben fogadjuk a Testvérek megkeresését /72/513-050/
- email-ben is elérhetőek vagyunk: szekesegyhaziplebania@gmail.com
Nyomatékosan kérünk mindenkit, hogy az állami hatóságok járványügyi rendelkezéseit fegyelmezetten tartsa be, különösen az otthonunk elhagyására, és a másokkal való érintkezésre vonatkozó előírásokat.
Szűz Mára, betegek gyógyítója, könyörögj érettünk!
2020. április 5.
VIRÁGVASÁRNAP
NAGYHETI ÉS HÚSVÉTI ÉLŐ LITURGIA-KÖZVETÍTÉSEK
Magyar nyelvű liturgia-közvetítésekbe lehet bekapcsolódni a nagyhéten - virágvasárnap és a szent három napban -, valamint húsvét ünnepén.
A szertartások "sine populo" (a nép részvétele nélkül) történnek.
A szentmisék időpontjáról a Pécsi Egyházmegye honlapján tájékozódhat.
Ima együtt - otthonainkban
Rózsafüzér imádság
Minden csütörtök délután 5 órától Pécs város néhány plébániájának rózsafüzér-társulatának tagjai otthon imádkozzák a rózsafüzért. Kapcsolódjunk be minél többen e kezdeményezésébe, és imádkozzuk együtt a szentolvasót!
Húsvét előtt a fájdalmas szentolvasót mondjuk, húsvéttól pedig a dicsőségeset.
Ajánljuk fel ezt az imádságot a betegekért, a járvány elhunytjaiért és az őket gyászoló szeretteikért, valamint azért, hogy mielőbb legyőzze az emberiség e vírust, és újrakezdhesse egészségben az életét.
Ima lelki áldozáshoz
TELEFONOS LELKI SEGÉLYSZOLGÁLAT
A Pécsi Egyházmegye a kialakult járványügyi helyzetben LÉLEKERŐSÍTŐ telefonos beszélgetések lehetőségét ajánlja fel azoknak, akik a napok múlásával felmerülő lelki nehézségeikben ilyen formában szeretnének segítséget találni.
A Pécsi Egyházmegye központi telefonszámát (+36-72-513-030) tárcsázva lehetősége van lelkipásztorokkal és civil szakemberekkel beszélgetni minden nap 9 és 12, illetve 15 és 19 óra között.
A segítő papokat és a szakembereket a telefonszám hívását követően az egyházmegye munkatársa kapcsolja.
Kérjük, amennyiben környezetében lelki segítségre szorulót lát, ajánlja figyelmébe a LÉLEKERŐSÍTŐ program lehetőségét!
Hívja a +36 72 513 030-as telefonszámot!
Turisztika
Turisztika
2020 március 16-tól a Belvárosi templom (Dzsámi) és a Székesegyház turisztikai látogatását bizonytalan időre felfüggesztjük.
Keresztút
Keresztút
Kedves Testvérek!
2020 március 27-től a pénteki Keresztút a koronavírus terjedésének veszélye miatt elmarad!
Szentségimádás
Szentségimádás
Minden csütörtökön reggel 7 órától az esti szentmiséig (18.00 h) Szentségimádást tartunk a
Belvárosi templom (Dzsámi) -- Szent Mór kápolnájában.
/Bejárat a keleti kapun./
Mindenkit szeretettel várunk!
Kedves Testvérek! 2020 március 16-től a csütörtöki Szentségimádás a koronavírus terjedésének veszélye miatt bizonytalan ideig elmarad!
HARANGTORONY FELÚJÍTÁS A BELVÁROSI TEMPLOMBAN
Komoly műszaki problémák miatt a Belvárosi templom különleges harangtornya és harangjai közel két éve nem üzemelnek. Reményeink szerint a felújítás és az újraindítás munkálatai hamarosan megkezdődnek.
Szeretettel kérjük e beruházáshoz a kedves Testvérek anyagi hozzájárulását is. E célból a Belvárosi templomban külön perselyt helyeztünk el.
A persely melletti tablókból a harangtoronyról és harangjairól is megtudhatnak érdekességeket.
E célra következő bankszámla-számunk is rendelkezésére áll:
CIB Bank Zrt. 10701214-69901038-51100005
Kérjük, a közleményben tüntesse fel: "A harangfelújítás céljaira"!
A SZÉKESEGYHÁZI PLÉBÁNIA TEMPLOMAI
Szent Péter és Szent Pál Székesegyház
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: "Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!"
Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát. Belépve diadalív által kettéosztott hatalmas belső tér tárul elénk, melynek hatását a sátoros főoltár teszi teljessé.
A Székesegyház orgonája a pécsi Angster orgonagyárban készült 1887-ben. 2005 és 2007 között újították fel, a jelenlegi orgona 6101 síppal, 81 regiszterrel, 4 manuállal rendelkezik.
A Jézus Szíve és a Corpus Christi kápolnát Lotz Károly falfestményei díszítik. Székely Bertalan világhírű faliképei láthatók a Mária kápolnában és a Szent Mór püspökről elnevezett kápolnában.
Forrás: pecsiegyhazmegye.hu
Látogatási idő:
H - Sz: 9.00 - 17.00 h
Vas.: 11.30 - 17.00 h
Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom (Dzsámi)
Ahol ma a Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom emelkedik, a római korban sírok voltak, a középkorban pedig a Szent Bertalanról elnevezett plébánia templom.
A törökök Pécs elfoglalása után a XVI. század második felében a korábbi templomot lerombolták, és ennek köveiből a ma is álló kupolás, északi oldalán bejáróval, nyugati sarkán minarettel ellátott dzsámit építették, melyet Gázi Kászim dzsáminak neveztek.
A törökök kiűzése után az egykori templomból újra katolikus templom lett és Gyertyaszentelő Boldogasszonyról nevezték el.
Eredeti török építmény maradt a kupola, az alatta levő nyolcszögű dob, az ezt tartó négyszögű fal, a szamárhátíves ablakok, a ma szenteltvíztartóként szolgáló két kézmosó, a dob és a falak találkozásánál kialakított sztalaktitok, és a Mekka felé irányuló imafülke (Mihrab). Eredeti a falon látható Koránidézet is.
Látogatási idő:
H - Sz: 9.00 - 17.00 h
Vas.: 13.00 - 17.00 h
Kálvária kápolna
A 13. században itt állt a Corpus Christi kápolna, melynek helyére épültek a 18. században a jezsuiták tíz állomásból álló, Krisztus szenvedését ábrázoló stációi.
A dombot 1701-ben fallal vették körül és megépítették a barokk kaput, mely a mai lépcsősor tetején áll.
1814-ben építették az egytornyos kápolnát, mely hazánk egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma.
Belső terét a Szent Kereszt oltár díszíti, az oltáron késő barokk stílusú, kálváriajelenetet ábrázoló dombormű látható.
Az 1800-as években több újjáépítésen is átesett Pécs Kálváriája, melynek során tizenkettőre bővült a stációk száma, és létrejött a Szentsír-barlang a halott Krisztus szobrával.
Ma a hagyományos keresztutaknak megfelelően 14 stációt láthatunk, és az állomásokat végigjárva a Szentsír-barlang örömhírét vihetjük magunkkal: "Nincs itt, feltámadt!"
Látogatási idő:
A kápolna előzetes egyeztetés alapján látogatható, az év bármely szakában. Érdeklődni lehet a plébánia irodájában.
A Székesegyház és a Belvárosi templom látogatásával kapcsolatos információkért látogasson el a Pécsi Egyházmegye honlapjára!
E-mail: latogatas@pecs.egyhazmegye.hu
Telefon: 06-72/513-057; +36-30/373-8900
Templomaink a szentmisék és más liturgikus programok alatt nem látogathatók! Megértésüket köszönjük!
A PLÉBÁNIA TÖRTÉNETE
A plébánia klasszicizáló, késő barokk épületének története több mint 500 évre tekint vissza.
A székesegyház délkeleti tornyára merőlegesen elhelyezkedő román kori kápolnát a 14-15. században dél felé meghosszabbították. Itt rendezték be a káptalan székházát, amely a kétszintes kápolnát, a káptalan-termet, a levél- és a könyvtárat foglalta magába.
Szatmári György püspök (1505-1521) az épületet reneszánsz stílusban átépíttette. E ház megérte a török hódoltságot, de a 17-18. századi térképek, rajzok, alaprajzok már romos állapotát mutatják.
17. századi súlyosabb károsodása után a 18. század végéig nem állították helyre. Az épületet 1767-ben a kápolna kivételével bontásra ítélték, s alapjain új székház felépítése mellett döntöttek. Az átépítés során a levéltárhoz hozzáépült délről a mai plébániaház.
Forrás: jelenkor.net
Az építkezés 1800-ban fejeződött be, ekkor rendezték a székesegyház előtti teret, lebontották a keleti várfal maradványait és a délkeleti saroktornyot.
A bazilika ezzel az épülettel és a szemben lévő palotával zárt, szimmetrikus teret, építészeti egységet alkot.
1891-ben, a bazilika újjáépítésekor a nyugati oromzatra óraházat emeltek, ahová a Pollack-féle székesegyház toronyóráját helyezték.