Május 27. vasárnap

    

Szentháromság vasárnapja

A Pünkösd utáni első évközi vasárnap a Szentháromság vasárnapja. Miután az üdvösség történetének eseményeit megünnepeltük, mintegy összefoglalóul hitünk legszentebb misztériumát ünnepeljük.

HÍREK / HIRDETÉSEK

2018. máj. 27.   Szentháromság vasárnapja

Pénteken (jún. 1-én) emlékezik meg Egyházunk Szent Jusztinuszról, az ókori kereszténység egyik legnagyobb teológusáról, vértanúról.

Jövő vasárnap (jún. 3-án) lesz Urunk, Jézus Krisztus Szent Testének és Vérének az ünnepe. Az este 6 órakor a székesegyházban tartott püspöki szentmise után lesz a hagyományos Úrnapi körmenet a székesegyháztól a Széchenyi téren álló Szentháromság-szoborhoz. A szentmisére és a körmenetre mindenkit szeretettel hívunk és várunk!

Hétfőn (máj. 28-án) este 6 órától filmklubot tartunk plébániánk Hunyadi utcai házában. Ingmar Bergman Hetedik pecsét című alkotása lesz műsoron.

Az Úr áldása kísérjen bennünket a jövő héten is!

A  SZÉKESEGYHÁZI  PLÉBÁNIA  TEMPLOMAI

Szent Péter és Szent Pál Székesegyház

A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: "Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!" 

Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát. Belépve diadalív által kettéosztott hatalmas belső tér tárul elénk, melynek hatását a sátoros főoltár teszi teljessé. 

A Székesegyház orgonája a pécsi Angster orgonagyárban készült 1887-ben. 2005 és 2007 között újították fel, a jelenlegi orgona 6101 síppal, 81 regiszterrel, 4 manuállal rendelkezik. 

A Jézus Szíve és a Corpus Christi kápolnát Lotz Károly falfestményei díszítik. Székely Bertalan világhírű faliképei láthatók a Mária kápolnában és a Szent Mór püspökről elnevezett kápolnában.

Forrás: pecsiegyhazmegye.hu

Látogatási idő:

H - Sz:   9.00 - 17.00 h

Vas.:      11.30 - 17.00 h

Gyertyaszentelő Boldogasszony templom (Dzsámi) 

Ahol ma a Gyertyaszentelő Boldogasszony templom emelkedik, a római korban sírok voltak, a középkorban pedig a Szent Bertalanról elnevezett plébánia templom.

A törökök Pécs elfoglalása után a XVI. század második felében a korábbi templomot lerombolták, és ennek köveiből a ma is álló kupolás, északi oldalán bejáróval, nyugati sarkán minarettel ellátott dzsámit építették, melyet Gázi Kászim dzsáminak neveztek.

A törökök kiűzése után az egykori templomból újra katolikus templom lett és Gyertyaszentelő Boldogasszonyról nevezték el.

Eredeti török építmény maradt a kupola, az alatta levő nyolcszögű dob, az ezt tartó négyszögű fal, a szamárhátíves ablakok, a ma szenteltvíztartóként szolgáló két kézmosó, a dob és a falak találkozásánál kialakított sztalaktitok, és a Mekka felé irányuló imafülke (Mihrab). Eredeti a falon látható Koránidézet is.

A templom új részének oldalánál álló harangláb harangozáskor (7, 12 és 19 órakor) tizenhárom méter magasba emelkedik. Előtte Szent Bertalan szobra áll.

Látogatási idő:

H - Sz:     9.00 - 17.00 h

Vas.:        13.00 - 17.00 h

Kálvária kápolna

A 13. században itt állt a Corpus Christi kápolna, melynek helyére épültek a 18. században a jezsuiták tíz állomásból álló, Krisztus szenvedését ábrázoló stációi.

A dombot 1701-ben fallal vették körül és megépítették a barokk kaput, mely a mai lépcsősor tetején áll.

1814-ben építették az egytornyos kápolnát, mely hazánk egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma.

Belső terét a Szent Kereszt oltár díszíti, az oltáron késő barokk stílusú, kálváriajelenetet ábrázoló dombormű látható.

Az 1800-as években több újjáépítésen is átesett Pécs Kálváriája, melynek során tizenkettőre bővült a stációk száma, és létrejött a Szentsír-barlang a halott Krisztus szobrával.

Ma a hagyományos keresztutaknak megfelelően 14 stációt láthatunk, és az állomásokat végigjárva a Szentsír-barlang örömhírét vihetjük magunkkal: "Nincs itt, feltámadt!"


Látogatási idő:

A kápolna előzetes egyeztetés alapján látogatható, az év bármely szakában. Érdeklődni lehet: a plébánia irodájában.

A Székesegyház és a 'Dzsámi' látogatásával kapcsolatos információkért látogasson el a Pécsi Egyházmegye honlapjára!

E-mail: latogatas@pecs.egyhazmegye.hu
Telefon: 06-72/513-057; +36-30/373-8900

Templomaink a szentmisék és más liturgikus programok alatt nem látogathatók! Megértésüket köszönjük!

A  PLÉBÁNIA  TÖRTÉNETE

A plébánia klasszicizáló, késő barokk épületének története több mint 500 évre tekint vissza.

A székesegyház délkeleti tornyára merőlegesen elhelyezkedő román kori kápolnát a 14-15. században dél felé meghosszabbították. Itt rendezték be a káptalan székházát, amely a kétszintes kápolnát, a káptalan-termet, a levél- és a könyvtárat foglalta magába.

Szatmári György püspök (1505-1521) az épületet reneszánsz stílusban átépíttette. E ház megérte a török hódoltságot, de a 17-18. századi térképek, rajzok, alaprajzok már romos állapotát mutatják.

17. századi súlyosabb károsodása után a 18. század végéig nem állították helyre. Az épületet 1767-ben a kápolna kivételével bontásra ítélték, s alapjain új székház felépítése mellett döntöttek. Az átépítés során a levéltárhoz hozzáépült délről a mai plébániaház.

Forrás: jelenkor.net

Az építkezés 1800-ban fejeződött be, ekkor rendezték a székesegyház előtti teret, lebontották a keleti várfal maradványait és a délkeleti saroktornyot.

A bazilika ezzel az épülettel és a szemben lévő palotával zárt, szimmetrikus teret, építészeti egységet alkot.

1891-ben, a bazilika újjáépítésekor a nyugati oromzatra óraházat emeltek, ahová a Pollack-féle székesegyház toronyóráját helyezték.

Székesegyházi Plébánia Pécs, Dóm tér 3.  T: +36-72/513-050