52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
Budapest, 2020. szeptember 13-20.
"Minden forrásom belőled fakad." (Zsolt 87,7)
Milyen főbb események várhatóak?
Programok megtekintése: www.iec2020.hu
Mennyei Atyánk, minden élet forrása!
Küldd el Szentlelkedet, hogy az önmagát értünk feláldozó és az Oltáriszentségben velünk levő Krisztust felismerjük és egyre jobban szeressük!
Ő Urunk és Mesterünk, barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk.
Adj bátorságot, hogy az ő erejét és örömét elvigyük minden emberhez!
Add, hogy a készület ideje és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése egész hívő közösségünk, fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulására szolgáljon!
Ámen.
2019. április 21.
HÚSVÉTVASÁRNAP
HÚSVÉTHÉTFŐ - ÁPR. 22.
Plébániánk templomaiban a következő lesz a miserend:
- Székesegyházban: reggel 8-kor és este 18-kor;
- Belvárosi Templomban: délelőtt 11 órakor.
Kedden (ápr. 23-án) Szent Adalbert püspök és vértanú emlékünnepe lesz. (Szent Adalbert)
Csütörtökön (ápr. 25-én) Szent Márk evangelistát ünnepeljük. (Szent Márk)
Az Úr áldása és békéje kísérjen minket nagyheti zarándoklatunkon!
A SZÉKESEGYHÁZI PLÉBÁNIA TEMPLOMAI
Szent Péter és Szent Pál Székesegyház
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: "Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!"
Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát. Belépve diadalív által kettéosztott hatalmas belső tér tárul elénk, melynek hatását a sátoros főoltár teszi teljessé.
A Székesegyház orgonája a pécsi Angster orgonagyárban készült 1887-ben. 2005 és 2007 között újították fel, a jelenlegi orgona 6101 síppal, 81 regiszterrel, 4 manuállal rendelkezik.
A Jézus Szíve és a Corpus Christi kápolnát Lotz Károly falfestményei díszítik. Székely Bertalan világhírű faliképei láthatók a Mária kápolnában és a Szent Mór püspökről elnevezett kápolnában.
Forrás: pecsiegyhazmegye.hu
Látogatási idő:
H - Sz: 9.00 - 17.00 h
Vas.: 11.30 - 17.00 h
Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom (Dzsámi)
Ahol ma a Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom emelkedik, a római korban sírok voltak, a középkorban pedig a Szent Bertalanról elnevezett plébánia templom.
A törökök Pécs elfoglalása után a XVI. század második felében a korábbi templomot lerombolták, és ennek köveiből a ma is álló kupolás, északi oldalán bejáróval, nyugati sarkán minarettel ellátott dzsámit építették, melyet Gázi Kászim dzsáminak neveztek.
A törökök kiűzése után az egykori templomból újra katolikus templom lett és Gyertyaszentelő Boldogasszonyról nevezték el.
Eredeti török építmény maradt a kupola, az alatta levő nyolcszögű dob, az ezt tartó négyszögű fal, a szamárhátíves ablakok, a ma szenteltvíztartóként szolgáló két kézmosó, a dob és a falak találkozásánál kialakított sztalaktitok, és a Mekka felé irányuló imafülke (Mihrab). Eredeti a falon látható Koránidézet is.
Látogatási idő:
H - Sz: 9.00 - 17.00 h
Vas.: 13.00 - 17.00 h
Kálvária kápolna
A 13. században itt állt a Corpus Christi kápolna, melynek helyére épültek a 18. században a jezsuiták tíz állomásból álló, Krisztus szenvedését ábrázoló stációi.
A dombot 1701-ben fallal vették körül és megépítették a barokk kaput, mely a mai lépcsősor tetején áll.
1814-ben építették az egytornyos kápolnát, mely hazánk egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma.
Belső terét a Szent Kereszt oltár díszíti, az oltáron késő barokk stílusú, kálváriajelenetet ábrázoló dombormű látható.
Az 1800-as években több újjáépítésen is átesett Pécs Kálváriája, melynek során tizenkettőre bővült a stációk száma, és létrejött a Szentsír-barlang a halott Krisztus szobrával.
Ma a hagyományos keresztutaknak megfelelően 14 stációt láthatunk, és az állomásokat végigjárva a Szentsír-barlang örömhírét vihetjük magunkkal: "Nincs itt, feltámadt!"
Látogatási idő:
A kápolna előzetes egyeztetés alapján látogatható, az év bármely szakában. Érdeklődni lehet: a plébánia irodájában.
A Székesegyház és a Belvárosi templom látogatásával kapcsolatos információkért látogasson el a Pécsi Egyházmegye honlapjára!
E-mail: latogatas@pecs.egyhazmegye.hu
Telefon: 06-72/513-057; +36-30/373-8900
Templomaink a szentmisék és más liturgikus programok alatt nem látogathatók! Megértésüket köszönjük!
A PLÉBÁNIA TÖRTÉNETE
A plébánia klasszicizáló, késő barokk épületének története több mint 500 évre tekint vissza.
A székesegyház délkeleti tornyára merőlegesen elhelyezkedő román kori kápolnát a 14-15. században dél felé meghosszabbították. Itt rendezték be a káptalan székházát, amely a kétszintes kápolnát, a káptalan-termet, a levél- és a könyvtárat foglalta magába.
Szatmári György püspök (1505-1521) az épületet reneszánsz stílusban átépíttette. E ház megérte a török hódoltságot, de a 17-18. századi térképek, rajzok, alaprajzok már romos állapotát mutatják.
17. századi súlyosabb károsodása után a 18. század végéig nem állították helyre. Az épületet 1767-ben a kápolna kivételével bontásra ítélték, s alapjain új székház felépítése mellett döntöttek. Az átépítés során a levéltárhoz hozzáépült délről a mai plébániaház.
Forrás: jelenkor.net
Az építkezés 1800-ban fejeződött be, ekkor rendezték a székesegyház előtti teret, lebontották a keleti várfal maradványait és a délkeleti saroktornyot.
A bazilika ezzel az épülettel és a szemben lévő palotával zárt, szimmetrikus teret, építészeti egységet alkot.
1891-ben, a bazilika újjáépítésekor a nyugati oromzatra óraházat emeltek, ahová a Pollack-féle székesegyház toronyóráját helyezték.